Nightmare Club

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 12:45 am

*Kissebb nagyobb dörrenéssel amit a 18 szelepes kocsi motorja okoz megérkezik, mondhatni hogy az utóbbi napokba igencask megszaporodott a dolga ez a rengeteg szimatolás az invictus körül és a többi képes napokat elvenni az ember életéből Ráadásul Tua is már jó ideje eltünt és ez nem vall a nőre. Legalábbis ahogy a férfi sejti, lassan belép a clubba megint a szokásos tolongás amin bizony végig kell magát verekedni ha el akar jutni a pulthoz. ITt majdnem minden nap megfordult hiszen köztudottan nem csak ő jár ide hanem a lány is, de eddig nem igen látta. Lassan közelebb megy a pulthoz ekkor ismeri fel az amúis is ismerős alakot, lassan leül a mellette lévő székre miközbe pillantását a másiknak szegezi.*
-Szia*mondja kicsit hallkabban valahogy most még a zene se olyan hangos lehet válltás van vagy hasonló de pillantása még mindig kiváncsi a másik felé*
-Mi történt veled? Már vagy 4 napja nem láttalak, remélem nem keveredtél bele semmibe*mondja persze nem dorgálás inkább kíváncsisággal teli hangon*

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 12:59 am

*Nem túl sokáig üldögél egyedül, csupán már üres pohara társaságában, hiszen hamarosan feltűnik a közelében a férfi is. Na igen, tudja, hogy itt biztosan egymásba botlanak, és lám, igaza lett, noha az elmúlt pár napban esélye sem volt erre tévedni, mert ha minden igaz, akkor éppen lázasan leledzett a városon kívül. Hihetetlen, de igaz, hazugságnak túl ésszerűtlen lenne, meg amúgy sem hazudna, mert nem tartja korrekt dolognak, ha egyszer tényleg nem az. Mosolyogva pillant a férfira, amikor az helyet foglal mellette, és kissé oldalra dönti a fejét. *
-Szia.*köszön, tényleg nem lepődött ,meg, hiszen ez volt az, amire mondhatni várt, amióta csak itt van. A feltételezésre csak megrázza a fejét, majd azután megszólal.*
-Nem keveredtem semmibe... és őszintén magam sem tudom. Újabb látomás, álom, vagy manipulált valami, de azt láttam, ami nem történt meg, mert nem történhetett meg. Azt nem tudnám elhinni... de lényeg, hogy azt hiszem, viaskodtam ezzel az akármivel, viszont ténylegesen állítólag csak lázam volt. De itt vagyok... élek és virulok... és egyre jobban gyűlölöm a vámpírokat. *húzza el a végére a száját, de aztán ismét elmosolyodik. *
-És veled mi újság? Hosszú volt ez a pár nap... *bájos pislogás, túlságosan nincs kedve arról az egész hülyeségről beszélni. *

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 1:23 am

*A férfi csak komolyan hallgatja a nő válaszát miközbe kezét annak vállára teszi*-Hát nem tudom ez így elég kuszának tűnik de azt hiszem értem. Lázas voltál?*kérdez vissza közbe kezét a vállról a homlokára teszi most elég jónak tűnik bár igazából a dampyr ezt nem igen tudná megállapítani*
-Azt elhiszem... nem csak te utálod*teszi hozzá egy félmosollyal, miközbe végig néz a lányon, a kérdésre csupán megcsóválja a fejét*
-mondhatjuk úgy hogy nem túl sokminden kicsit kutakodtam de semmit nem találtam se az invictus berkein belül se sehol azt hiszem egyenlőre haggyunk fel ezzel a dologgal ameddig nem akad valami a horogra*mondja el a véleményét miközbe lassan közelebb lép és megöleli a lányt*-Itt akarsz maradni vagy ha akarod haza mehetünk a mocit nem láttam kint de én kocsival jöttem*mondja egy kicsit nyugodtabb mosollyal*

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 1:42 am

-Állítólag igen. De már nincs lázam, nyugi... *mosolyodik el, miközben megfogja a férfi kezét és lassan elhúzza a homlokától. Már tényleg semmi baja, nagyon jól van ő jelenleg, főleg, hogy minden tökéletes, vagy legalább is annak tűnik. *
-Hát én benne vagyok, idővel úgyis csak lesz valami, nem feltétlenül kell elébe menni... *vonja meg a vállát kissé, és rámosolyog a dampyrra, talán az sem lenne rossz, ha kicsit még együtt lennének, amíg lehet. Bár erőltetni nem fogja, mindkettőjüknek fontos a munka, de talán van, amikor félre lehet tenni kicsit.*
-Hát szegény motort is rendbe kell rakni néha... Amúgy épp rontod a hírnevem. *súgja a végét a férfi fülébe, majd egy puszit nyom az arcára, igazából nem érdekli, ki mit gondol. *
-Ha akarod... mehetünk. Itt végül is max csak az alkoholt tudom értékelni, bár túlzásba vinni nem akarom. *válaszol, táncolni még mindig nem tanult meg és nem is igazán érdekli ez, inkább Claudiusra bízza most a döntést, hogy maradnak-e vagy sem. *

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 7:57 pm

-Még jó... Amúgy néha szerintem el lehetne menni dokihoz is valami kivizsgálásra. Ha akarod elmegyek veled de azt ne kérd hogy én is ezt tegyem szerintem elég furán nézne ki*mondja komoly hangon de kis mosolyal persze ami még mindigott van*
-Valami mindig lesz, ez a jó az életbe sose áll meg*reagáll a nő valamivel kapcsolatos szavaira úgytűnik hogy ma még a férfi is eléggé vidámnak tudható be. A lány válaszára csak lassan megharapja a nyakát most persze sebokozás nélkül és kicsit felnevet*
-Hát szeretek hírnevet rontani ha már a sajátomat jobban nem tudom*feleli mosolyogva majd a válaszra bólint*-HÁt ha alkoholizálni akarsz az még van nálam is otthon szóval szerintem mehetünk*mondja és ha a másik benne van akkor el is indulnak haza felé*

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 8:17 pm

-Orvoshoz? Háát... szerintem meg nem kellene, eleget vizsgáltak, amikor a vállammal bekerültem a kórházba... meg gyógyító vagyok. És akkor valami manipulált, az biztos... nem hiszem, ha valami bajom lenne, arról tudnék, nekem elhiheted.*mondja kissé oldalra döntve a fejét, és elmosolyodik. Nem kell őt félteni, amúgy meg gyűlöl orvoshoz járni, szegény dokik nem sokkal vannak a vámpírok mögött a gyűlölt csoportok listáján. Kissé megvonja a vállát, majd ajkába harap, amikor a férfi fogai a bőréhez érnek. *
-Ugye, nem én lennék a vacsorád?*kérdezi egy félmosollyal, bár amíg nem egy vámpír tekinti célpontnak a nyakát, addig semmi baja sincs ezzel, elvégre tapasztalata már van. *
-Csak vigyázz, mert a végén még mások is rájönnek, hogy nem vagyok szívtelen... *jegyzi meg mosolyogva, a hírnév nála sem valami pozitív dolog, inkább hírhedt "őfőszívtelensége". *
-Az, hogy maximum azt tudom itt értékelni, nem azt jelenti, hogy inni is akarok feltétlenül. Annak már vége... *mondja szemöldökeit kissé összeráncolva, közben meg lassan felveszi a kabátját, majd még megnézi, mindene megvan-e, aztán mehetnek is. *
-Amúgy Emerint hol hagytad?*kérdezi, miközben beszáll az autóba, már csak azért is, hogy hallja a férfi hangját. Négy nap mégiscsak hosszú idő neki is. *

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Okt. 11, 2009 8:51 pm

-Hát ha te látod jónak így akkor nem szólok bele csupán próbálkoztalak a " jó " útra téríteni*mondja félmosollyal a lánynak de ténleg nem erőszak a disznótor. Nomeg ismeri már annyira hogy el is higyje amit mond, a kérdésrecsak lassan eltávolodik és mosolyogva néz a lány fele*
-Hmm szeretnél az lenni?*kérdezi miközbe arcizmai teljesen kisimulnak pillantása játékosan érdeklődővé vállik amikor a lány fele néz, a következő mondatra lágyan fel is neve*
-hmm és ez rám esetlegesen potenciális veszélyt hozna?*kérdezi derűs hangon a lány kérdésére csak oldalra dönti a fejét*-Otthon van, ma eléggé nyűgös napja van meg ugye lassan telihold*mondja elhúzott szájjal majd elindulnak a kocsi fele, valószínüleg nemsokára haza is érnek főleg hogyha a srác nem hajt bele valami fába*

Tárgy: Re: Nightmare Club Szomb. Nov. 07, 2009 2:42 pm

*Nem mintha Phin annyira szeretne bulizni. Régen szeretett ő volt a nagy partik királynője. De már nem, s az utóbbi egy hétben fel is hagyott a vámpírok keresésével. Beilleszkedett ebbe a homályba... a város kimondatlan rendjébe. Már ő is tudja automatikusan, hogy mit kell csinálnia és elviseli. Reggel dolgozni jár este haza, semmi izgalom sincsen az életébe. Néha még mereng, hogy milyen volt régen, és ostorozza magát amiért ide jött. De aztán rájön, hogy mind ez mennyire fájdalmas számára. Nincs is rosszabb mint az önostorozás és a tehetetlenség érzése együtt. Nem régen szólalt meg először a fejében a hang. Nem, nincs tudathasadása, vagy csak kezdetleges. Igazból nem tudom, hogyan hívják azt amikor valaki beszél az ember fejében. De nem váltogat személyiségeket vagy ilyesmi. A kis lény, a női alak állandóan szidja és a figyelmeztetgeti, majd a végén ha elkövet valami hibát közli vele, hogy ő megmondta. Rájött hogyan hallgattassa el a szipirtyót, mert, hogy így nevezte el. Sok , sok dohánnyal és alkohollal, a lebegő bódult állapot segít. A kis alak akkor kusban van. Annyira azért még nem süllyedt le, hogy mindenki előtt full részegre igya magát. Most itt van ebben a klubban ahol összefonódó testek undorító táncbot járnak, ahol a nők a színpadon vonaglanak, hogy a férfiak a bugyijukba rakják a pénzt. Hányingere van az egésztől, s még is elgondolkozott rajta, hogy mennyi pénzt lehet ezzel keresni, majd gyors fejszámolást végzett, hogy annyi pénzből mennyi dohányt lehet vásárolni.*~Ez az kislány! Csak így tovább és egy 19 éves roncs leszel. Nagyon fiatalon kezded.~* Szólalt meg a szipirtyó rekedt, idegesítő hangján. Phinnek sóhaj hagyta el a torkát, s leült a bárpulthoz. Hiába issza magát öntudatlanságba majdnem minden este, hogy legalább egy kicsit tudjon aludni, nem látszik meg rajta. Sosem volt egy karikás szemű fajta, s azt a kis vékony csíkot ami mg is megjelent a szeme alatt egy leheletnyi sminkkel el is tüntette, szájfényt rakott az ajkaira, egy kis szemfesték, csinos nadrág, póló, kabát. Minden ami kell egy bulizáshoz. Ha valaki nem ismeri, hogy milyen mostanság akkor bombázónak nézheti. Csak unott arca ront valamit az összképen.*-Egy pohár vizet legyen szíves...*Int a pultosnak. Egyenlőre még tartja magát, a szipirtyó most nem beszél olyan sokat.*~Nocsak! Semmi alkohol? Hol vannak a rövid italok? Égetett szeszek? Gyors KO? ~*Phin a zsebébe nyúlt s kivette a dobozt. Már csak egy szál volt benne, grimaszt vágott, aztán kivette azt az egyet, s a szájába tette. Majd ütögetni kezdte a zsebét az öngyújtója után.*

Tárgy: Re: Nightmare Club Szomb. Nov. 07, 2009 3:53 pm

*Csend van, viszonylag csend, mert azért ez még messze jár a némaságtól, hallom minden utcának a sajátos, megszokott kis zaját, azt a motoszkálást, ami úgy mindennapos. Az ijesztő lenne, ha ez megszűnne. Lassan lépkedek az úton, arcom köpönyegem csuklyájának árnyékába rejtettem, noha nálam már amúgy is normális, hogy sápadt vagyok, rendellenesen sápadt. Vámpír voltom ezen nem sokat változtatott, ahogy a szemem színén sem. Kezeim zsebembe mélyesztem, és csak megyek előre, nem tudom hová, merre, nem ismerem a várost. Egy megsárgult faleveleken keresztül vezet az utam, át a parkon, aztán meg az úton már kopogásom veri fel az utcák csendjét. Csizmám sarka most is ütemesen kopog az aszfalton, a köveken, mikor hol, de a tempóm nem változik cseppet sem. Bámulom, mi az, ami utamba kerül, hová visz a lábam, aztán hirtelen megállok. Egy villogó tábla igazán hivogatóan pislog, mintegy kacsint felém. Nightmare. Ajkaim mosolyra húzódnak, és leemelem fejemről a fekete kapucnit. Úgy érzem, most itt a helyem, véletlenek különben sincsenek. Ismét útnak eredek, lenyomom a kilincset és belépek egy más világba, az utca üdítő csendjéhez képest a fergeteges zajba. Zene van, és én ezt annyira nem élvezem. Hová korcsosult az egész, én még furulyázni meg hárfázni tanultam, egyéb nem is volt, most meg ehhez képest számítógép szolgáltatta zene bömböl, hogy belesüketül bárki. Sóhajtok egy aprót, majd mégiscsak tovább megyek, nem fordulok vissza, ha már beléptem. Az nem rám vallana. Megállok, megszabadulni köpenyemtől, és a fekete köpeny alatt azért kissé feltűnő lehet a hajam és szemem vörös színével egyező ruhám, tény és való, nem szoktam túlzásba vinni az öltözködést. Nem kivágott, egyszerűen csak rövid, csípőmön széles övvel, ami régi korok ötvösművészetének igazi remeke, méretes csatján épp egy kobra tekergőzik ércbe kovácsolva. Ebben a színben annyira sápadt sem vagyok, mint feketében. Lassan a pultig sétálok, majd helyet foglalok, és intek a csaposnak, tudomásom szerint itt lehet még vérhez is hozzájutni. Balgaság lenne ekkora tömegben gyilkolni, és még azt sem tudom, itt vadásznának-e rám. Egyelőre nem akarok bajt magamnak, ha elkerülhető, így nemsokára kezemben a piros folyadékkal üldögélek ott. Jó a kiszolgálás, azt nem tagadhatom... nézett elején a srác, de aztán vette az adást. Őszinte elismerésem, még csak be se rezelt tőlem, bár nem közöltem, mi vagyok, azért gondolom egyértelmű lehet. Mellettem viszont egy lány épp ezerrel keres valamit, és nem bírom szó nélkül hagyni.*
-Mi a baj, kislány, elhagytál valamit? *kérdezem kissé felé fordulva, és egyelőre lerakom a poharat magam elé. *

Tárgy: Re: Nightmare Club Szomb. Nov. 07, 2009 5:42 pm

*Átkozott öngyújtó. Mindig a dobozba rakja a cigarettás dobozába, s most nincs meg. Sosem felejti el, hiszen ez nála már megszokott amolyan automatizált mozdulat. Elkezdi törni a fejét, visszapörgetni az eseményeket, hogy megtudja mikor látta utoljára az átkozottat.*~Látod, látod... nem kéne annyit inni és talán több agysejted maradna. Már a memóriád is romlik...~*Szólalt meg agyában a szipirtyó. Csak elhallgattatni, el akarja hallgattatni. A gonosz banya az utóbbi két percben nagyon belelendült, állandóan karattyol a fejében ami az őrületbe kergeti. Még kétségbeesettebben keresi az öngyújtóját, kell az a cigaretta. S ekkor megszólítják, egy vörös hajú és szemű nő. Mikor is találkozott vámpírral? Egy hete? Kettő vagy talán régebben? Maga sem tudja, de tudja, hogy a nő kicsoda, már látott vámpírt. Egy kicsit elnyílik a szája a csodálkozástól, s lesiklik a szeme a pohárra. Szemöldöke enyhén megemelkedik, aztán vissza. Kiveszi a cigarettát a szájából, hogy értelmesen megtudjon szólalni.*- Azt hiszen elveszettem az öngyújtómat, minden esetre nem találom...*Húzza el a száját, a cigivel játszva ujjai között. A sok évi dohányzás közben megtanulta úgy forgatni az ujjai között a cigarettát, hogy mindig más résbe csusszanjon s nem álljon meg egy pillanatra sem. Kék szemei csak úgy csillognak, fekete hajára meg furcsa fényt vetnek a villogók, kicsit kékes hatást kölcsönöznek neki. Ekkor érkezik meg a pohár víz.*-Köszönöm... *Már éppen elfordulna a pultos amikor eszébe jut még valami.*-Bocsánat, tudna nekem hozni egy pohár tejet is? *A pultos felhúzott szemöldökkel nézett rá, majd aprót biccentett. Valószínű, hogy a koktélokhoz tartanak tejet. S a szipirtyó ismét megszólalt.*~Tej... másnaposság ellen mi? Fáj a fejed? ~*A kis alak mintha ököllel püfölné belülről a koponyáját.*~Nem kislány, ez kalapács...~*Belekortyolt a vizébe és ismét a szájába tette a cigarettát.*-Mi járatban erre egy magadfajta? Ti is szeretitek az ilyen helyeket?*Nem érdekli, hogy ezzel most elárulta könnyedén rájött a nő micsoda és tud a vámpírok létezéséről. Persze rájönni nem volt nehéz ha az ember már tudja, hogy mire kell gyanakodnia. Megjön a pohár teje is, úgy hajtja le mintha viski lenne.*-Még...*Tolja a pultos elé, valahogy most nem múlik a fejfájás. Talán mert még ki sem józanodott s ismét berúgott? Kutyaharapással kéne próbálkoznia? Lehet, hogy az beválna.*

Tárgy: Re: Nightmare Club Vas. Nov. 08, 2009 1:16 am

*Látom, hogy olyan nagyon keres valamit szegény lány, naná, hogy rákérdezek. Inkább ez mint a gondolataiban turkálni, noha azt is könnyűszerrel megtehetném, de ha nem kell, hát nem fogom. Kérdezni jobban szeretek, néhány napja a farkas meg más eset volt, a ritka kivétel.*
-Öngyujtó... hm... eggyel tudok szolgálni, valaki elhagyta.*mosolyodom el, ahogy előveszem az öngyújtót, nem fűzök nagy reményeket ahhoz, hogy az övé lenne, nem lényeg, csak most éppen praktikus. Meg is tarthatja, nem vagyok piromán. Átadom neki, kis fém öngyújtó, igazán stílusos. Ha már úgyis egészsége tönkretételére törekszik, rajtam ne múljon a sikere. A kis játéka nem hat meg, arra csavarja és forgatja a szál cigit amerre akarja, még a szemem sem követi. Inkább belekortyolok az elém tett pohár tartalmába, majd megnyalom a szám szélét. Kissé édes. *
-Magamfajta? Mármint ezt most mire értsem? A koromra, a fajtámra, a klánomra... esetleg valami másra? *kérdezem felé fordulva, hiszen tényleg vonatkozhat sok mindenre, akkor is, ha tudom, a kárhozott voltomra értette. De ezen felül meg talán rajtam is látszik, hogy más vagyok... egy újbabiloni, vagy ma már mezopotámiai nő, egyiptomi ékszerekkel, kihívó öltözékben, vörös szemekkel, hosszú fogakkal, és kígyóklánbeli. Talán sok is a jóból ez így egyben.*
-Néha jót tesz a kikapcsolódás. De amúgy csak a várossal ismerkedem. *válaszolom, minek tagadni, új vagyok még itt, nagyon új, és nem tudom, mi merre van, hová érdemes betérni, hová nem, meg ilyen apróságok.*